2024-től hatályba lépett egy kevéssé ismert szabály, amely jelentősen átalakította a szünetelő egyéni vállalkozók életét, és amelynek figyelmen kívül hagyása akár több százezres adó- és járulékfizetési kötelezettséget eredményezhet. Bár bizonyos üzleti helyzetekben ez elkerülhetetlen, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek zömében némi tudatossággal elkerülhető volna ez a kiadás.
Ebben a cikkben bemutatom, mire figyelj, ha egy időre parkolópályára állítanád a vállalkozásod.
Főállású átalányadózók havi minimum járulékfizetési kötelezettsége
A főállású átalányadózóknál létezik egy havi minimum járulék, amit akkor is be kell fizetni, ha a vállalkozás egyáltalán nem generált bevételt, vagy nem érte el a garantált bérminimumhoz/minimálbérhez viszonyított értékhatárt.
Számokban nézve 2025-ben érvényes havi minimum járulékok a következők:
| Minimálbér | Garantált bérminimum | |
| Havi minimum jövedelemalap | 290.800 Ft | 348.800 Ft |
| 13% SZOCHO emelt alappal (112,5%) | 42.530 Ft | 51.052 Ft |
| 18,5% TB járulék | 53.798 Ft | 64.528 Ft |
| Összesen havi minimum járulék | 96.328 Ft | 115.540 Ft |
A szüneteltetés körülményei
Ilyen esetekre javasolt az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, amelynek időtartama minimum 1 hónap és maximum 3 év lehet (3 év után a NAV törli a vállalkozók nyilvántartásából). Fontos szabály azonban, hogy ez idő alatt a vállalkozói tevékenységet nem lehet végezni, nem vállalhatunk új kötelezettséget, illetve nem szerezhetünk új jogosultságokat a tevékenységhez kötődően. A szüneteltetést online is be lehet jelenteni, egy nappal a szünetelés kezdete előtt, és a tevékenység folytatását is hasonló módon lehet jelezni az adóhatóság felé.
A szünetelés időtartamára alapvetően nem kell a havi minimum járulékokat fizetni, de itt van egy hatalmas kivétel. Mivel a szünetelést tekintve gyakorisági korlát nincs (tehát bármennyiszer lehet szüneteltetni), ezért korábban sok vállalkozó csak néhány napra „aktiválta” magát (a számlázásnál mondjuk), és így megúszta a járulékokat havi egy-két ezer forintból.
Ez érthető módon nem tetszett a kormánynak, így 2024. január 1-jétől életbe lépett a TBJ tv. 40.§ (4) f) pontja, ami röviden azt mondja ki, hogy
- a főfoglalkozású egyéni vállalkozó csak akkor mentesül a járulékfizetési alsó határ megfizetése alól, ha az egyéni vállalkozói tevékenyégét a tárgyhó egészében szünetelteti.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Tehát abban az esetben, ha te a szüneteltetést a negyedév első napján jelented be (így hivatalosan 2-ától szünetelsz), és a negyedév utolsó napjaiban aktiválod magad újra, akkor valójában a negyedév során csak egy hónapra mentesülsz a járulékfizetés alól, az első és a harmadik hónapra be kell fizetned a havi 96.328 vagy 115.540 Ft-ot. KATA-sokra egyébként ugyanez a szabály vonatkozik, a havi 50.000 Ft fizetési kötelezettség náluk is érvényes törthónapok esetén.
Nézzünk egy konkrét, hétköznapi példát:
Abigél tanácsadói tevékenységet végez főállásban, de a júniusi, „kevésbé erős” hónap után úgy látta, hogy a közeljövőben nem lesz új megbízása, és amúgy is a nyarat többnyire vakációzással fogja tölteni, ezért 07.01-jén a Webes Ügysegéden keresztül bejelentette vállalkozása szüneteltetését.
Szeptember végén azonban végre jelentkezett egy ügyfél, aki október 1-jére kért Abigélhez időpontot, ezért Abigél 09.29-én újraindítja a vállalkozási jogviszonyát, hogy mire elérkezik az időpont már minden készen álljon, és a tanácsadás végén kiállíthassa az ügyfél részére a számlát.
Ezzel a harmadik negyedévre a következő adókötelezettségei merülnek fel:
| Július | Augusztus | Szeptember | |
| Bevétel | 0 Ft | 0 Ft | 0 Ft |
| Szociális hozzájárulási adó | 51.052 Ft | 0 Ft | 51.052 Ft |
| Társadalombiztosítási járulék | 64.528 Ft | 0 Ft | 64.528 Ft |
| NAV felé utalandó összesen | 115.540 Ft | 0 Ft | 115.540 Ft |
Végeredmény: Abigél gyakorlatilag egész negyedévben nem dolgozott, és hiába szüneteltetett, bosszantó módon mégis 231.080 Ft tartozása keletkezett csupán a bejelentések nem megfelelő időzítése miatt.
Még egy „apróság”
Amiről meglepő módon szintén sokan nem beszélnek vagy publikálnak, hogy a szüneteléssel érintett napokra viszont egészségügyi szolgáltatási járulékot is kell fizetni (2025-ben 390 Ft/nap, egy hónapra 11.800 Ft), azaz konyhanyelven: fizetned kell magad után a TB-t, mivel sehol nem vagy biztosítotti jogviszonyban. Csak ezzel válsz jogosulttá az állami egészségügyi ellátásokra (háziorvos, kórházi ellátás, sürgősségi ellátás, támogatott gyógyszerek, stb.).
Abigél példájánál maradva: Abigélnek még közel 35 ezer Ft TB-t is be kell befizetnie a szünetelő harmadik negyedévére.
Tehát kissé paradox módon, a TB törvény az egészségügyi szolgáltatási járuléknál a szünetelő napokat veszi figyelembe, a vállalkozói SZOCHO, TB járulék, KATA esetében pedig a szüneteléssel érintett hónapokat után számolja a fizetendő adókat, járulékokat.
Mit lehet tenni?
A fentiekből kifolyólag elmondható, hogy az egyéni vállalkozásunk szüneteltetésének bejelentését a szüneteltetés…
-
- megkezdését a hónap utolsó napjára
-
- végét pedig a hónap első napjaira
érdemes időzíteni.
